Baba az esztelen gyönyörhöz

A minap, ahogy a városi buszon ültem, és üres fejjel bámultam az embereket a piszkos ablaküvegen keresztül, felszállt a buszra egy fiatal anya – gyönyörű, tökéletes testű barna nő, úgyhogy azon tűnődtem, lehetséges-e, hogy az a kislány, aki olyan görcsösen kapaszkodik a pólójába, a kislánya. Hm!? Én is szívesen kapaszkodnék erősen a pólójába. Az feldobná a napomat; és talán az életemet is....

Akkor vettem észre, hogy a mama a másik kezében a lánya babáját tartja, ezért kapaszkodik a kicsi olyan görcsösen a pólójába, mint a fuldokló, aki szalmaszál után kap. Ha nem fordítom el a fejemet és nem nézek megint kifelé, nekem is meg kell magamat mentenem úgy, hogy leszállok a buszról, mielőtt túl késő lenne, mert az én kis emberem már ágaskodni kezdett, hogy ő is lássa azt a szépséget.... De akkor, annak a babának köszönhetően, eszembe jutott egy eset, amitől mosoly ült ki az arcomra a gondterhelt emberekkel zsúfolt buszon.
Igen, néhány évvel ezelőtt történt, még amikor a mostani feleségemmel, Sonjával jártam. Sonjának van egy fiatalabb húga, Danijela, aki akkor még be sem töltötte a tizenkilencet, de sokkal fiatalabbnak nézett ki. Gyakorlatilag; úgy nézett ki, mint egy baba. Egyszerűen a megszállottja voltam Danijelicának, és Sonja ezt tudta, sőt még mulattatta is, ahogy nézte, hogy én egészen megőrülök a húgocskája közelében, és semmit sem tehetek és nem is szabad tennem. Ezért Sonja tudott engem a megfelelő módon lecsillapítani. Sokszor, miközben dugtunk, Sonja szavakkal provokált:
- Szóval így állunk! Megdugnád a húgocskámat?! Pedig tudod, hogy azt nem szabad megtenned, mert ő még szűz... Ha jól megdugsz, talán megengedem, hogy csak nézd a bugyiját, ami alatt egy borotvált, nedves puncika van. Talán még azt is megengedem, hogy megcsókolj, miután megnyalom az édes lyukacskáját...

Ezekben a pillanatokban én megvadultam, és elkezdtem Sonját az ágyra szegezni, harapdálni a melleit és húzni a haját, mint egy szajhát, akit meg kell büntetni. Ily módon szabadultam meg a Danijelica előtti gátlásosság miatt keletkezett frusztrációktól.
Aztán Danijela egy nap ajándékba kapott egy babát, ami egy kislány hihetetlen mása volt, körülbelül 120 cm magas. „Bőre” habgumiból, az ujjak alatt olyan, mint a bársony, szőke haj nagy fürtökkel, kék szemek és szép ajkak. És minden alkalommal, amikor beléptem a szobába, amelyen a két nővér osztozott, az a kis szőke az ágyról vonzotta a figyelmemet, mozgásba hozta a fantáziámat, és arra késztetett, hogy elgondolkodjam és összehasonlítsam Danijelával. Hm!? Danijelához nem szabad hozzáérnem sem, de ez a lány senkinek sem fogja elmondani, hogy a kezem ott járt, ahol nem lett volna a helye, és még sok minden mást is. Amikor odaadtam neki a kis emberemet, és végigsimítottam vele az ajkán, arcocskáján, haján... egyáltalán nem tiltakozott. Sőt! Nyugodtan és szó nélkül fogadta a gumi arcán és szőke fürtjein az édes jutalmat ezért, mert jó és engedelmes lány volt. Elmeséltem Sonjának a fantáziámat és hogy mi jár a fejemben. Azt a javaslatot tettem neki, hogy megdughatnánk együtt ezt a babát Danijela helyett. Így most beteljesülhet a vágyam, hogy megdughassam a húgocskáját.

Sonja kissé furcsán nézett rám, és mosolyogva azt mondta, hogy elfogadja a kihívást. Mivel egyedül voltunk, azonnal megtehettük. Leültem Danijela íróasztalára, Sonja pedig egy gurulós székre elém. Sonja először megnyalta a baba ajkait, aztán az én torkomig lökte a nyelvét. Ugyanabban a pillanatban a már feszülő nadrágomon egy kis kezet éreztem, amely meg akarta tudni, mi az odabent olyan nagy és olyan kemény? Sonja segített annak a kezecskének, és a fenevad szabadon lett engedve. A baba puha ujjacskáival átfogta a faszomat, és elkezdte egyre erősebben húzogatni, Sonja mozdulataival kisegítve. Akkor Sonja a baba egyik ujjacskáját belenyomta a makkom nyílásába, és ez volt a vég! Katasztrófa! Földrengés!.... Látva, hogy mindjárt elélvezek, Sonja azt mondta: - Látod, milyen csodákat művelnek ezek a kis kezek; de az első jutalom engem illet, mert én mégiscsak idősebb vagyok, és nekem van elsőbbségem. A számba tömte a faszt, még mindig a kis kezecskékkel tartva, és mohón lenyelte a meleg tejszínhabot. Néhány pillanatig ki voltam ütve, de a kis emberem már a második menetre hívott. Ah, mit lehet tenni. Ezt az alkalmat ki kell használni.

Ekkor Sonja széttárta a lábait, és félrehúzva a bugyiját, betolta a baba kezecskéjét a tátongó nedves puncijába, és azt mondta: - Bravó, Danijelica! Mélyebbre! Méééég!.... Aztán kivette azt a kezecskét a feneketlen mélységéből, és a számba tette. Amikor leszívtam a kezecskéről Sonja minden nedvét, Sonja finom csípőmozdulatokkal, fel-le, elkezdte szétkenni a punci nedveit a baba arcán, a tarkóján lévő hajánál fogva tartva.
-Nyalj engem, te kis szajha! Hogy tetszik a nővéred puncijának íze, mi!?... Ilyen malacságokat mondva Sonja tudta, hogy hamarosan elélvezek, főleg amikor a nővér nevét említette. Rángatózva Sonja az orgazmusa nedveit a kis szőke gumi ajkaira ontotta, majd felállt, közelebb hozva hozzám a baba nedves arcát, hogy csókolgassam, míg el nem élvezek.
- A második jutalom Danijelicáé. Vele most ugyanazt csinálhatod, amit velem az imént.

Már csak néhány másodperc választott el minket a céltól, amikor kulcs zörgését hallottuk a zárban, majd Danijela hangját is: - Itthon vagyok!
Borzalom! Korábban jött vissza, mint terveztük! Most mi lesz!? De már mindenre késő volt. Sonja gyorsan felállt és kirohant a szobából, hogy megállítsa a húgát, mielőtt az belépne, én pedig leugrottam az asztalról, egyik kezemben a babát tartva, a másikban pedig a farkat, amely a babára, a bútorra és a szőnyegre okádott. Amikor a kis ember abbahagyta a rángatózást, az ágyra estem, a párnát az arcomra nyomtam, és üvöltöttem a nevetéstől, magam sem tudom, miért. Amint elmúlt a nevetőgörcs, gyorsan felkeltem, mindezt fel akarva takarítani, de nem találtam semmi megfelelőt, ezért kinyitottam a ruhásszekrényt, és egy tiszta törülközőt használtam. Sonja közben sikeresen Danijelicát a szobán kívül tartotta, én pedig mindent rendbe hoztam, ahogy kellett.
Utána soha többé nem adódott alkalmunk, hogy megismételjük, néhány hónappal később pedig Danijela azt a babát odaadta az unokahúgocskájának, mert nem tudta, mit kezdjen vele. Nekem elment a kedvem Danijelától, mert megkaptam, amit akartam, még ha csak a fantáziámban is.